A múlt heti egyenletesen jó teljesítményem után a ma reggeli mysore maga volt a kénköves pokol. Nem igazán értem, hogy miért. Nincs telihold, nem voltam fáradt, sőt, egész hétvégét alvással, henyéléssel és kirándulással töltöttem, úgyhogy nem is értem mi lehet. Biztos valami titokzatos kór támadta meg a testemet. Vagy ez most az egyszer lent tipikus esete. Az előrehajlítások nem estek jól, a szuptakurmászánát úgy ahogy van ki is hagytam, valahogy nem éreztem magam lelkileg erősnek hozzá. Góranga még mindig olyan lelkesen nyomkod bele, hogy utána 5 perc kell, míg helyreáll a lelki békém. Ezt ma, ilyen idegállapotban nem mertem bevállalni. De még a bak/tittibászanák se mentek! Mindegy, nem is részletezem, mert még itt a végén kisülne, hogy kezdhetem előről az egész jógatanulást. Szerintem a héten lesz 5 hónapja, hogy astangázom. Jövő hónapban megünnepeljük a fél éves évfordulónkat. Még csak 5 hónap. Többnek tűnik, biztos a heti 5-6 alkalom miatt. Elég sokat fejlődtem, ahogy ezt így most átgondolom. Tulajdonképpen nem is olyan nagy probléma, hogy még mindig nem megy a teknőspóz. Illetve a sima teknős már elég jó, jobb napjaimon a mellkasom is lent van a földön. A szuptában pedig vagy a kezemet kulcsolom a hátam mögött (némi segítséggel), vagy a bokámat a feje fölött. A kettő együtt még határozottan nem megy.
Némi visszalépést jelentett a lelkesedésemben, hogy fel kellett adnom a csudaszép vinyásza terveimet egy időre. Sajnos nem elég erős még a karom, plusz az átlendítéssel se boldogulok-se előre, se hátraugrásnál. Szerintem pár hónap múlva majd visszatérek rá, addig is arra összpontosítok, hogy elég magasra tudjam emelni a csípőmet lefelé néző kutyából. Persze ezt is csak kb a teknőspózig tudom rendesen csinálni, utána nincs erőm ugrálni, csak lépkedek, meg vonszolom magam... Viszont nem várt szenzációként észrevettem, hogy a hátam/derekam határozottan hajlékonyodott. Már szuperül (magamhoz képest) hátra tudok hajolni. Góranga erőlteti,hogy menjek le hídba. Egyszer sikerült is, egyszer meg bevertem a fejemet. De megfejtettem, azét nem megy, mert hátrafele még nem elég nyitott a vállam. Nehezemre esik hátraengedni a karomat. De ez egy szuper hír, mert nem szerepelt a közeli terveim között a hátramenetel. De most rágyúrok a vállnyitásra én is (persze ihletett adott a tanárom mai bejegyzése erről), és akkor lehet, hogy pár hét múlva menni fog, nem?
Egyébként az elmúlt hetekben rendesen tartottam a heti 5 jógát. Astanga, kevéske agni, csütörtökönként iron. Azt azért szeretem, mert annyira nehéz, hogy majd beszarok. Persze rosszabb napjaimon felcseszi az agyamat, hogy tökre nem mennek még az alapgyakorlatok se.... De ez pl segít a karizomfejlesztésben. Egyébként az normális, hogy 5 hónap alatt kb fél centit fejlődött a csaturangám? Nem viccelek, még mindig ilyen mozgáskorlátozottasan megy csak. Szinte deszkapóz. Mintha nem is én lennék. 5 hónap után több fejlődést vártam volna el magamtól. Hisz az upavista kónászanában pl vagy 40 centi a fejlődésem. 5 hónapja még csak ülni tudtam, mint valami mozgásszegény életmódot folytató túlsúlyos anyuka, most meg már bele tudok feküdni, sőt, most a teljes spárga lenne a cél (azért az még messze van, de nem annyira). Hát ehhez képest a csaturanga fél centi. Avagy 5 miliméter. Ez szerintem már beteges.

Sok minden történt egyébként jógáséletemben. Pl megvolt a felvételi, amit A matractársammal sikeresen teljesítettünk.......na persze ez sem zajlott konfliktusmentesen, hiába, az én karmám az évenkénti igazságtalanságokkal való szembenézés (igen, minden évben belefutok valami olyan szituációba, ahol teljesen jogtalanul ér valami vád, vagy konfliktus. Egészen durva eseteket gyűjtöttem össze az elmúlt évek során). Ezt most nem fejtem ki itt, kedvem sincs hozzá, meg hosszú lenne, meg már le is zártam magamban.
Hűhh a vicces részeket se írhatom le, le vagyok tiltva a pletykákról. Jajj, így nem lesz izgalmas a blogom! :)
Ja de üzenem annak a fiúnak, aki állítólag azt hitte, hogy az ő jóganadrágból kilógó tökét emlegettem egyszer, hogy nem, nem az övére gondoltam. Az övét még nem láttam. Akinek ez a herekilógatós naci volt a dresszkódja, az nem olvassa a blogomat tutira. :):)